Ezért idén, 2021. szeptember 11-én elérkezett a második „forgatag” napja.

Törekedtünk arra, hogy még jobb legyen mint az első. Ezért új programokat is terveztünk, na meg az időjárás szervezőnél is közben jártuk… melegebben is sütött a nap.

9 órára megérkeztek az árusok, az étkek készítői és meggyulladtak a tüzek a kondérok alatt és a kemencében.

És persze el kezdtek érkezni a látogatók is. A vár előtti téren apró lovak várták az érkezőket, lehetett fogaton ülni, vagy lóháton és egyszerre gyönyörködni panorámában. A Királyi kardforgatók tábora is megelevenedett, gyakoroltak a vitézek.

Annak érdekében hogy lehetőleg minél többen legyen részesei az élményeknek, a programban pici változást kellett beilleszteni és Emese előadása Mária királynéról átkerült a kardforgatók hadi bemutatója utáni időpontra.

A kardok csattogását, nyílvesszők szisszenését, pajzsok koppanását már sok sok kíváncsi szempár kísérte figyelemmel. Ezt követően nem egy klasszikus „kiállok, ti ott ültök és hallgattok” előadás következett. A hallgatóság szabadon bóklászhatott, ihatott, ehetett válogathatott a szép portékák között, míg Emese mesélt.

Nagy öröm volt látni, hogy nagyon sok gyerkőc is érkezett nekik volt festés, nemezelés a még kisebbeknek ringatós program.

Idő közben megfőttek az étkek, volt itt pörkölt kétféle, kenyérlángos, süti, sok sok finomság – mindenki találhatót kedvére valót. És persze a torok sem maradhatott szárazon, volt lehetősége kicsiknek finom szörpök közül választani, de persze a nem vezető felnőtt népek is találhattak jó borokat, pálinkát… mint az egy vásárhoz illik.

Nem mondhatom hogy kanál csörgés, műanyag zizgés töltötte be az udvart, mert nem voltak fém vagy műanyag kések villák… de bizony érezhető volt, hogy jól jött az ebédidő.

Aztán újra megszólalt a dob és a karforgatók igazán érdekes történettel mutatták be a középkori harcosok majdnem mindennapjait.

Alig ült el a fegyverek zaja, a látogatók a vár előtti területen már levegő ragadozóinak előadására gyűlhettek. Lóki György solymász mester adott ízelítőt és fia segítségével a nézők között szárnyaltak a madarak. Láthattuk miként vadászik a sólyom… hát nem lassú egy madár.

A nap záró programját a Szmrecsányi Kánság lovas íjászainak bemutatója adta. Tavaly már kaptunk képet tudásukból, most más szemszögből mutatták meg milyen úton járnak, mit tudnak. Döngött a föld a lovag lába alatt, sziszegve szálltak a vesszők… és mindig célba értek.

Az utolsó vessző becsapódásával zárult a programok sora, még lehetett az udvaron morzsapartizni, de délután 6 órakor „bezárt a középkori forgatag”.

Köszönöm a sok sok látogatónak, hogy megtisztelte jelenlétével, kitartásával a programunkat, Köszönöm a barnagi szervezők, segítők lelkes munkáját, Köszönöm a pécselyi nyúlpaprikás készítőknek munkáját, köszönöm az előadók, az árusok, kézművesek, művészek jelenlétét… mindenki kellett ahhoz, hogy egy olyan nap szülessen, amely emlékezetes maradhat mindenki számára.

Hálás köszönet mindenkinek, nekem nagyszerű élmény volt a tegnapi nap!

És ahogy tervezzük, jövőre ismét Középkori forgatag nyitja kapuját, veletek, új résztvevőkkel, de ugyanitt a Zádorvár udvarán!