Hogyan lett korábban Himfy várból, Kinizsi várból Pusztavárból a Zádorvár elnevezés… azaz, mitől/kitől/hogyan lett Zádorvár a Zádorvár.

1305. március 21. – a minek az előzménye még az 1283-as esztendőre nyúlik vissza… A névkutatáshoz tartozó első történetünk, Paloznakon játszódik, és ennek során olyan érdekességre bukkantunk, amely alapján „a miért lett Zádorvár a Zádorvár” kérdésre keresett válasznak egy lehetséges és egyben talán a végleges megoldása is felsejlik.

„1283-tól egy magát ,,magister”-nek (mesternek, azaz magasabb iskolai végzettséggel rendelkező személynek) nevező Paloznaki Jakab olyan földterületen épített fel házat, pincét és más épületeket, amely a káptalan tulajdonában volt, s az építkezésre a káptalan engedélyt nem adott…”

megjegyzés: milyen „kapósak” volt a Veszprémi káptalan földjei… már ekkor 1283-ban is építkeztek rá engedély nélkül (mert a történelem ismétli önmagát – jó párszor…)

„…Többszörös eredménytelen figyelmeztetés után – 1293. február 9-én – a veszprémi káptalan az országbíró ítélőszéke elé vitte az ügyet. Paloznaki Jakab mester nem távozott a közel tíz esztendeje birtokolt és bitorolt káptalani földről. Erre fel a Veszprémi káptalan paloznaki egyházi jobbágyai – felháborodásukban! – megtámadták és legyilkolták Paloznaki Jakab mestert, házát pedig kirabolták, majd felgyújtották…”

Számunkra nem a Paloznakon történt esemény (Paloznaki Jakab mester meggyilkolása) a fontos. Hanem az, amit a Veszprémi regeszták 29. sz.-ban 1305. március 29-i dátummal szerepel.

A per folyamán az 1293. február 9-én megtartott tárgyalásra „…Sebestyén ispán által az országbíró rendeletére febr. 9-én köztanúságtételre egybehívott tanuknak…” sorában a következőket találni: „…comes Andreas officialis ecclesie Budensis, Zadur, Benedictus, Johannes, Gabrianus nobiles iobagiones eiusdem ecclesie de Pechul…”

Azaz: „…András az óbudai egyház tiszttartója (officiálisa), valamint ZADUR, Benedek, János és Gabrianus az egyház pécselyi nemes jobbágyai…”

Ezek szerint 1293-ban élt Pécselyen egy Zadur nevű nemes jobbágy…, majd valamikor később lett Pécselyen: Zádor völgy, Zádor malom, Zádor kertek… és Zádorvár…

Azt tudjuk:

– a népnyelv, a helyi méltóságok alapján a várat hívta Himfy várnak, Kinizsi várnak.
– a várnak 1649. december 18-án még Pusztavár volt a megnevezése az oklevelekben. III. Ferdinánd ekkor adományozza Zichy Istvánnak és fiainak többek között a pécselyi királyi birtokokat vele együtt a mai nevén Zádorvárnak hívott Pusztavárral együtt.
– 1851-ben Fényes Elek írásában még mindig Pusztavár az akkor már romos épület elnevezése.
– 1855-ben készült térképen szerepel Pusztavár és Zádor völgy, Zádor kertek terület;

És azt is tudjuk, hogy 1797. április 18.-án a veszprémi káptalan összeíratta pécselyi ingatlanait.
Ebben pedig ez szerepel: „…Felső Zádori-malom és Alsó Zádori-malom…”

A malmok, a völgy, kertek, és forrás(?) hamarabb került elnevezésre az évszázadokkal korábban Pécselyen lakó Zadur (Zádor) nemes jobbágyról, így adja magát az a megoldás, hogy a pusztavárként emlegetett épület elnevezése Zádorvár névre. Azaz a sokáig „pusztavár”-ként emlegetett rom, a helyben lakók által(?) átkeresztelődött Zádorvárrá valamikor 1859 után…

Mivel hazánkban tipikusnak mondható, a „személynévi névadás” így igencsak elképzelhető, hogy 1859 után a népnyelv nevezte el Zádorvárnak az addig igazából „névtelen” Pusztavárat, mégpedig egy olyan személyről, aki réges-régen Pécsely nemes jobbágya volt.

Források:
Múzeumi Diárium – Veszprém megyei múzeumi napló 1993-as esztendőre. „Véres bűntény Paloznakon 1293-ban” Veress D. Csaba
Hungaricana/oklevelek/Tihanyi konvent 1293-02-09;
Hungaricana/oklevelek/Tihanyi konvent 1305-03-21;
Veszprémi Reg. 29.sz.;
Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3-4. /Értekezések/ Dr. Lukics Pál: A gróf Zichy-család zsélyi nemzetségi levéltára – Nagyvázsonyi uradalom – 193-230. o.;
Hungaricana/Térképek/Pécsely helység határának térképe (VeML XV 11 a T 297);
Veress D. Csaba: Három Pécsely története