2017-ig egy földkupac – rengeteg szúrós gazzal, bozóttal és több a falakat rongáló fával- volt a déli falszakasz közepén. A kirándulók itt jártak ki-be, erről a „dombról” csodálták a balatoni panorámát.
2017. augusztusában elkezdődött Zádorvár életében a legelső feltárási munka a lapátolás, talicskázás, lapátolás… és a föld felszíne alól szép lassan előbújtak a kaputorony falai.
Falak, amelyek talán nem is érdekesek annyira… falak, amelyek több emberöltő óta föld alatt bújtak el… falak, amelyek 1386 tájékán emeltek… falak, amelyet háború nem pusztított… falak, amelyeket milliónyi jelzővel lehet leírni… falak, amelyek mesélnek, csak hagyni kell, hogy meséljenek…
Ástunk-ástunk-ástunk … és minden nap vártuk, hogy ha már kaputorony, akkor kerüljön elő az bejárat… de csak nem akart előbújni az a nagyon várt kapu…
Egy szónak is száz a vége, leértünk a torony belsejének aljára és azzal szembesültünk, hogy itt bizony nem lesz (nyitott) kapu…
És ezzel szembe is találkoztunk Zádorvár, akkor elsőnek gondolt titkával… miért is nincs kapu, amikor volt kapu?
A torony falában ott lapulnak a kapu elemei… csak éppen nem úgy, ahogy egy kapunál az szokásos.
Miért történt itt, hogy „voltnincs” kapu?
Kérdésünk, és így a kaputorony titkának megválaszolásához segítséget hívtunk, történészek, régészek, geológusok jöttek láttak és mondták el véleményüket, sok-sok éves szakmai tapasztalataik és helyszíni méréseik alapján.
Koppány András mint falkutató régész „meséltette” a falakat, geológusok a talajt és szerkezetét „faggatták”… Feld István régész professzor úr sok évtizedes várkutatói tapasztalatával szemlélte a föld alól előbukkant látványt…
A szakemberek által, 3 lehetséges variáció született a titok megfejtésére kapu „eltünésének” azaz elfalazásának miértjére…
1) Az első esetben azt is feltételezzük, a később kapuként működő tornyot nem a Vezsenyi család, hanem korábban a Himfy-k építtették.
Gerő László is felveti a könyvében annak a lehetőségét, hogy az általunk kaputoronynak hívott épület valójában a vár korábban épült öreg tornya lehetett. „… A vár egyetlen tornya külső elhelyezkedésének az lehetett a magyarázata, hogy a 8×8 m méretű négyzet alaprajzú öregtorony már korábban állt, és a későbbi kiépülő vár kaputornyául használhatták fel…” (Forrás: Gerő L. Várépítészetünk 311. old.)
Amennyiben a gondolatsort folytatjuk akkor korábban a Himfy-k korában épült torony falát a Vezsenyiek építkezése során bontották meg a „kapunyitás” érdekében.
Viszont ezzel a kibontással, meg is gyengít(h)ették a falakat, ami így a későbbiekben ettől a megbontástól adódóan beomolhatott. A beomlás után pedig – tanulva a súlyos következményből – inkább betömték a kapunak kivágott részt.
Ezt a feltételezést – is – alátámaszthatja az is, hogy a kapu elemei (faragott kövei) összevissza vannak bent a betömött falszakaszban.
2) A második lehetséges megoldás: a tornyot szépen – valameddig – felépítették, kapuval… használták is kapuként (erre majd még az egyik következő részben visszatérünk) az itt élő, dolgozó emberek.
Viszont az építkezés során a mesterek nem voltak annyira alaposak, hogy megfelelő erősségű alapot építsenek a falak alá. A föld, amire építkeztek bizony a szerkezeténél fogva (agyagos tányérok és köves sávok/kőzet lemezek váltják egymást) pedig mozgott. Ez nem földrengést jelent „csupán” az agyagos rész az esőzések okozta vizesség és vagy a kőzet lemezek közötti „összetöppedés” okán vagy éppen emiatt szép lassan kifelé csúszott…
a falak vészesen megrepedtek…ezeknek a repedéseknek nyomát markánsan látni a keleti és nyugati falakon… az itt ténykedők, pedig, hogy megakadályozzák a torony össze/kiomlását még a baj bekövetkezte előtt befalazták a falat – egyébként – is gyengítő kaput.
3) Az egyik lehetséges magyarázat pedig a „másnak földjén” történő építkezésnek jogi megközelítéséhez kötődik
A Vezsenyieknek el kellett hagyni a hegyet, hiszen másnak (veszprémi káptalan) a földjén építkeztek. Ezt követően, mintegy a jogosulatlan építkezésnek büntetését demonstráló módon a kaput befalazták.
Azt, hogy melyik gondolat fedi a valóságot, még nem tudjuk, ezért mindenki maga döntse el, hogy melyik számára a legelfogadhatóbb lehetőség és melyik illik bele a saját „Zádorvárrról szóló történelmi meséjébe”.
Azt viszont pontosan tudjuk: Maga a kaputorony belső mérete 6 m x 6 m, falainak szélessége 2,8 m, hogy milyen magas lehetett építése során azt sajnos sosem tudjuk meg, de az igazán beszédes, hogy a falai szélesebbek, mint a később épített és 25 méter magas Nagyvázsonyi vár lakótornyának a fala.
Eljátszhatunk a gondolattal, hogy a nagyvázsonyi vártorony 2-2,5 méter széles falához megépítetten 25 méter magasság tartozik, akkor vajon a zádorvári torony 2,8 m széles falához, milyen magas tornyot szántak a Vezsenyiek?
Nem tudjuk milyen magas lett volna a torony, ha a Vezsenyiek megvalósíthatják az ide szőtt álmaikat, de az biztos, hogy csodálatos lenne a balatoni panoráma húszon x méter magasból.
A kaputorony omladéktól történő megtisztítása során azt is elmesélték a falak, hogy bizony az alsó szint egy boltozatos helység volt.
A 2018-as ásatás során az is kiderült, hogy az udvar felőli fal szakaszban a „nagy udvari kapu mellett fal keleti oldalában egy ajtó is állt. Az ajtó nyom a torony belseje felé esik, ezért azt feltételezzük, hogy ez az ajtó volt az emeletre vezető csigalépcsőház ajtaja. (pont úgy, mint az Nagyvázsony lakótornyában látható).
Az ásatás során csak néhány lelet került elő a földből. A „talált tárgyak” osztályát a rengeteg kovácsolt szeg maradványa tették ki, így azt is megtudtuk, hogy a torony belső részen jelentős fa szerkezet is helyet kapott az építés során.
Na meg az is kiderült, hogy bizony nem meztelenül építkeztek, mert egy szép ruhadísz is előbújt a föld alól, ami talán az egyik építő ruhájáról szakadt le mikor a követ hordta – mint ahogy a mi ruhánkat is megviselte a kő elhordás.
A kaputorony titkai még nem oldódtak meg, és csak kevés kérdést tudtunk alátámasztott bizonyítékokkal megválaszolni… az elkövetkező időszak kutatásai, ásatási remélhetőleg még több információhoz juttat majd minket Zádorvár történetének megismeréséhez.
